2011. február 5., szombat

Ljudmila Ulickaja: Daniel Stein, tolmács


Nagy bajban vagyok. Nem tudom átadni a könyvnek a hangulatát, a mondanivalóját, nem tudom isteníteni, nem tudom "lehúzni".
Egyszerűen nagyon jó. Hiánypótló. Korszakalkotó. Alapos. Kidolgozott. Értékelésre kényszerítő. Átgondolásra sarkalló.
Daniel Stein személye, karaktere egy valós személy egy része. Illetve Danielnek egy része egy valaha, egykoron élt férfi. Ennek a tudatában még jobban át tudom magam adni az érzésnek, hogy egy fantasztikus embert ismerhettem meg.

Hogy kicsoda Daniel Stein?
- Egy férfi aki zsidóként a Gestapó mellett dolgozott.
- Egy férfi, aki a szovjetek oldalán dolgozott.
- Egy férfi, akit apácák rejtegettek hónapokon keresztül.
- Egy férfi, akinek segítségével sok zsidó túlélte a II. Világháborút.

- Olyan, mint mindenki aranyos nagypapája.
- Vezető, tanácsadó, tanító.
- Egy férfi, aki lengyelül, ivritül és németül jól tud. Ezeken kívül csoportokat vezet olaszul, spanyolul, görögül, franciául, angolul, románul. s beszélget csehekkel, bolgárokkal, arabokkal is.
- Egy híd a judaizmus és a kereszténység között.
- Egy katolikus pappá lett zsidó.
- Egy pszichológus.
- Egy barát.
- Egy történelemkönyv.
- Egy olyan ember, aki képes tükröt tartani elénk, aki gondolkodásra késztet.
- Olyan ember, akivel érdemes barátságot kötnünk. Ha hiszünk, ha nem. De miről is van szó?

D.S.: "Őszintén megmondom, tulajdonképpen sosem találkoztam olyan emberekkel, akik ne hittek volna. Az emberek többségének azokon túl, akik teljesen és feltétel nélkül elfogadják az általuk választott vagy a szüleiktől örökölt vallást, megvan a saját elképzelése a magasabb Erőről, a világnak arról a Mozgatójáról, akik mi hívők teremtőnek nevezünk. És vannak emberek,akik saját eszméjüket imádják istenként, azt nyilvánítják istennek, annak szolgálnak és azért rajongnak. Ilyen eszme akármi lehet:ebbe az emberfajtába tartoznak a meggyőződéses kommunisták és fasiszták is.Néha ez egyáltalán nem valami nagy eszme – például a földönkívüliekben való hit vagy a vegetarianizmus –, de az ember bármilyen eszmét képes bálványozni. Mondjuk, a vegetarianizmus nem veszélyes a többiekre, de a fasizmus – az már nagyon veszélyes. "

- Ő Isten embere.

Ahogy L. Ulickaja írta a könyvben:
"Mit akar az Úr? Engedelmességet? Együttműködést? A népek önmegsemmisítését? ...A lelkemben érzem, hogy fontos leckét éltem végig Daniellel, amikor igyekszem meghatározni, mi az a fontos, amit megtudtam, az egész tanulság annyi, hogy tökéletesen mindegy, miben hisz az ember, csak az nem mindegy, hogyan viselkedik."

Ljudmila Ulickaja egy aprólékosan, részletesen kidolgozott regényt írt egy emberről, aki önmaga, Isten vagy -nevezzük- csodák segítségével szép, hosszú és tartalmas életet élt. Meghatározó irodalmi alkotás a hitről, egy emberről, az összes emberről, a gondolkodásról, a történelem egy kicsiny szeletéről.
Ulickaja olyat könyvet tett elénk, ami méltó helyet foglal el a lelkünkben, a polcunkon, az elménkben.
Vallás, hit, történelem, pszichológia, pedagógia…..

S, hogy mi a csoda?
"Mit szoktak csodának nevezni? Azt, amit azelőtt senki sem látott, ami soha nem történt még meg? Azt, ami kívül esik tapasztalataink körén? Ami ellentmond a józan észnek? (...) Tapasztalataim alapján azt tudom mondani: a csodának az az ismérve, hogy Isten teszi. z azt jelenti, hogy aki nem hisz, azzal nem történnek csodák? Nem jelenti azt. Mert a nem hívő embernek úgy működik az agya, hogy úgyis természeti okokkal, valószínűségelmélettel vagy a szabály alóli kivételekkel fogja magyarázni a csodát. A hívő ember számára a csoda Isten beavatkozása az események természetes menetébe, a hívő ember örömöt érez és eltelik hálával, amikor csoda történik."



Nincsenek megjegyzések: